Ez a történet Kristen 20. szülinapjáról szól, ez az egyik álmom volt tegnap éljel, bár eléggé elment a szál, de majdnem ez volt az csak átszőttem egy kicsit(nagyon).
Egy pár dolog, hogy értsétek: Krisnek nincsen húga, de ebben a töriben van és Kellynek hívják, Peter és Elizabeth egy pár ahogy Nikki és Kellan is, és persze Jackson és Ashely is.
A helyesírási hibákért bocsánatot kérek, mer késő este csináltam és már nem volt kedvem futtatni.Ha valamit még nem értesz írj komit!
!!!!!Happy Birthday Kristen Stewart!!!!!
(Kelly szemszöge, Kris húga)
Egy nap Nikki és én elsétáltunk a fagyizóig.
Lassan sétáltunk vissza és beszélgettünk.
Az idő tavaszias volt, mindenki pólóban volt és ahogy mi ették a fagyijukat.
A nap hét ágra sütött, és mi éppen sétáltunk vissza a sarokra ahol kedvenc tesómmal Kristennel találkozunk.
Az úton meg-meg állítottak minket, vagyis csak Nikki-t, hogy adjon autogramot vagy egy fényképet.
Mire vissza értünk a két szőke és az egyik testőr már Kristen mellett sétálgatott mint civil emberek
Kristen mostanában elégé depis, mert látat Robot Emilievel csókolózni egy Los Angeles-i klubban és ezt mi is láttuk, így hát eljöttünk otthonról.
Kirsten csak állt és már indult vissza volna abba a kis presszóba mi az út másik oldalán volt.
Oda siettünk hozzá.
-Kris meg vagy?.,-kérdezte Nikki
-Jah.,-mondta unottan.
-Akkor gyerünk menjünk át abba a presszóba és kerítünk neked valamit erre a depresszióra, hidd el a csóki megoldja.,-mondta Nikki és átmentünk.
Bementünk és hát alig volt pár ember azok is csak magukkal foglalkoztak, és ez jó volt, mert legalább Kris nem kellett bevédeni.
Kris és Nikki felültek a székre és kértek maguknak két sört és nővérkémnek csokit.
Én inkább megálltam a nyitót ajtóban, hogy hívatlan vendégeket ne engedjek be, mert a két szőke meg a testőr léggé messze járkáltak tőlünk.
Nikki próbálta feldobni nővérkémet, de nem sok sikerrel.
Egy fiú jött és azt mondta be akarja jönni Krishez.
-Hello.,-köszönt.
-Hello.,-
-Mi az nem enged be?.,-kérdezte
-Nem.,-
-És mért?.-
-Mert nem. Amúgy is egy 15 éves nem szokott presszóba járni,-mondtam
-És ha én nem azért jöttem, mert inni akarok.,-
-Akkor csak kristenhez jöttél nem?.,-kérdeztem
-Igen hozzá a testvére vagyok.,-mondta
Én meg elkezdtem röhögni.
-Most meg min röhögsz?.,-kérdezte
-Tudod most beszívtad, mert én vagyok a húga Kelly és tudod csak Cameron öcsénk van,-
-Bakker.,-mondta
-Azám. Na húzz el, mert nem lesz jó vége.,-vágtam ahhoz az aranyos kis fejéhez.
Majd megfordult és elment.
Nem mozdultam az ajtóból.
Hirtelen egy fekete ismerős Mercedes tűnt fel a semmiből, és tudtam ide jött az a szemét állat.
Megállt előttem és kiszállt Rob és eljött az ajtóig, ahol én nem engedtem be.
-Kelly beengedsz?.,-kérdezte
-Nem.,-
-Figyelj én szeretem a nővéredet.,-
-És? Az szuka jobb? Jobb ha elhúzod innen a csíkot Pattinson, mert hívom a testőrt és elvitetlek..,rárivallva. (Barbim mondja mindig)
-Kérlek engedj be.-
-Csak akkor, ha nem fogod bántani.,-
-Soha nem tenném meg.,-
-Ne csak mond ígérd meg.,-
-Ígérem, hogy soha nem bántom.,-
-Úgy legyen Pattinson, mert ha bántod velem és Cameronnal gyűlik meg a bajod.,-álltam el az ajtóból.
Bement és Krishez sietett, én pedig Nikkihez mentem, hogy menjünk el valahová míg ők beszélgettek.
Mi gyorsan felszívódtunk, bár Nikki nem nagyon örült Robnak és annak, hogy ott kell hagyni Krist.
(Kristen szemszöge)
-Mit akarsz?.,-kérdeztem
-Kristen sajnálom, ami akkor a bárban történt az csak a pillanat heve volt és azt hittem te vagy aki hátulról átölel.,-
-Ahha. Értem és akkor mikor elmentünk?.,-
-Kristen fekete parókában volt és én sem voltam magamnál sajnálom.,-
-Sajnálod? Nem kell, felesleges. Neked az a szajha kell hát tessék.,
-Kristen nem hallod, nem tudtam mit csinálni nem voltam az eszemnél.,-
-És most az eszednél vagy? Ha engem szeretsz akkor tudtad volna, hogy éppen hol vagyok.,-
-Szeretlek és nem akarom, hogy valaha is elhagyja, elég volt ez a pár nap nélküled mire ide utaztam. Ha nem szeretnélek szerinted nem jöttem volna utánad?.,-kérdezte és megfogta a kezem.
-Nem.,-mondtam
-Akkor?.-
-Akkor szeretsz?.,-
-Jó, hogy rájöttél.,-mondta majd magához húzott én felálltam a székből és az ölébe ültem majd megcsókolt.
Mindenki ujjongott majd mikor szétváltunk, körbenéztünk.
A falakon Happy Birthday feliratú szalagok lógtak és mindenki itt volt aki számított nekem.
-Ezt te csináltad?.,-kérdeztem pirulva.
-Igen. Tudtam, hogy nem mondasz nemet nekem. Túl jóképű vagyok.,-
-Kell még hely az egodnak?.,-kérdeztem mosolyogva
-Nem, hagyd csak elfér.,-
-Akkor jó. És köszönöm.,-próbáltam megcsókolni, de egy kar pont akkor megragadott.
-Héé szülinapos-csajszi boldog 20.-at,-ölelt meg Kellan.
-Kössz, csak ne fojts meg.,-Kellan bátyám elengedett és jött Ashley és Jackson.
-Kris jó újra látni téged és boldog 20. szülinapot.,-ölelt meg Ashley.
-Köszi és, mi van a gyűrűvel?.,-súgtam fülébe.
-Mi? Te honnan tudod?.,-kérdezte
-Vannak összeköttetéseim.,-néztem Kellanra.
Mert Kellan és Jackson minden hétvégén és Rob összejárnak.
-Megölöm, de néz. Azt mondta Jackson ha elveszítem akkor vesz egy másikat.,-mutatta.
-Kedves. Köszönöm.,-mondtam
-Kristen, éjjen a 20. a legszerencsésebb szám.,-mondta Jackson és megölelt.
-Köszi Jack remélem szerencsét hoz.,-
Majd jött Peter és Elizabeth.
-Boldog szülinapot Kristen.,-öleltek meg mind ketten.
-Köszönöm, és mi van veletek?.,-kérdeztem.
-Hát vettünk egy házat Seattle-ben és most ott élünk.,-
-Az csodás.,-mondtam
-Igen, az. Majd ha lesz időtök eljöhetnétek.,-
-Ohh, ki nem hagynám.,-mondtam nevetve.
-Mi szívesen várunk.,-mondta Lizzy és elmentek persze csak táncolni vagy inni.
De Nikki és Kelly húgom sehol nem volt.
Visszamentem Robhoz, és megkérdeztem nem-e látta őket.
-Kicsim nem láttad Kelly-t és Nikki-t?.,-kérdeztem
-Nem, mert mikor megjötte elmentek.,-
-Értem.,-
-És milyen a buli?.,-kérdezte, kezeit derekam köré fonta és közelebb húzott magához.
-Veled tökéletes, és köszönöm.,-csókoltam meg.
-Még nem is mondtam, boldog szülinapot.,-
-Köszönöm, de mi van az ajándékaimmal?.-
-Gondoltam, hogy megkérdezed, tudod azok otthon vannak, mert nem akartuk elhozni ilyen messzire okét.,-
-Okay értem.,-
Aztán hirtelen a semmiből megjelent a két elveszett bárányka.
-Kristen bocsi ,de elbeszélgettük az időt egy helyes pasival.,-mondta Nikki és Kellan egyből mögötte termett.
-Mi?.,-kérdezte
-Semmi csak beszélgettem egy helyes pasival.,-
-Igen? És?.,-
-Semmi és.,-
-De van, mi az, hogy én itt vagyok egyedül és te meg egy idegen pasassal vagy odakint.,-
-Hát tudod, jó fej volt meg minden és…..,-próbálta folytatni, de Kellan bátyám nem hagyta és befogta a száját.
Mikor szétváltak Nikki megszólalt.
-Na ezért érdemes felidegesíteni..,-mondta pimaszul.
-Amúgy pedig boldog szülinapot kis csaj.,-
-Kösz és húzzatok táncolni Kellan már rázni akar.,-mondtam
Kelly leült mellénk.
-Na mi az?.,-kérdeztem
-Semmi, csak jó titeket boldognak látni.,-
-Nem, ez nem baj. Mi az igazi?.,-
-Csak tudod én olyan egyedül vagyok itt.,-
-Várj egy picit Kelly, hoztam neked valakit.,-mondta Rob és elsétált az ajtóhoz és beengedett valakit.
És az a valaki Ray volt Kelly barátja.
Kelly Rayhez futott és ráugrott.
-Te, hogy kerülsz ide?.,-kérdezte Kelly Raytöl.
-Rob mondta, hogy jobb lenne ha nem egyedül ülnél a nővéred partiján.,-
-Szóval te voltál?.,-nézet Robra Kelly.
-Baj?.,-kérdezte
-Dehogy. Inkább köszi.,-ölelte meg Robot Kellly.
-Szívesen.,-csukta be az ajtót.
Ray csak integetett és én vissza intettem.
Rob visszajött hozzám és karjaiba zárt.
-Tudod nagyon köszönöm amit értem teszel, és hogy szeretsz.,-
-Szeretlek, és van egy meglepim aminek lehet örülni fogsz, vagy nem.,-
-Igen?.,-
-Gyere velem.,-fogta meg a kezem és elvezett a színpad elejéig.
Ő felment én pedig lent maradtam.
Beleszólt a mikibe és amit mondott azt hittem kiütöm.
-Kedves vendégek, most egy olyan lányt fogtok hallani akiről csak a zuhanyrózsa mesélhet, milyen gyönyörűen énekel. Köszöntsétek nagy tapssal a szülinapost Krist,-
Rob lejött én pedig megölhetni lett volna kedvem.
-Kris emlékszel sosem szerettél táncolni, de van egy szám amit viszont szeretsz és ez a kedvenced. Gyerünk. A meglepid is segíteni fog,-
-Mi?.,kérdeztem kétségbe esetten, mert közben feltolt a színpadra.
-Ö hello hát nem tudjam mit mondjak.,-
-Semmit énekelj.,-kiabálta be Kellan.
-Kösz bátyó.,-
A zene hirtelen beindult és meghallottam egy ismerős hangot.
Sophie Ellis Bextor itt van.
Én csak néztem és próbáltam megtalálni a szavakat miközben Sophie-t néztem.
Feljött és megölelt majd elkezdte a dalt.
-Gyerünk Kris azt hallottam ismered.,-mondta majd átadta a stafétát és elkezdtem a lehetetlent énekelni.
A számnak hamar vége lett és őrületes tapsot kaptunk.
*****
Háromnegyed négykor beszálltunk a kocsikba é elhajtottunk a hotelbe.
Mikor beértünk én eldőltem az ágyon ahogy Rob is tette.
-Már 20 vagy.,-mondta
-De jó nekem.,-mondta álmosan.
-Álmos vagy?.,-kérdezte
-Igen, nagyon.,-
-Akkor öltözzünk és aludjunk, mert holnap csak este kelünk fel.,-
Gyorsa átöltöztünk és bebujtunk a meleg takaró alá.
Rob karját fejemet alatt át bujtatta és így át tudott karolni én pedig a vállára tudtam tenni a fejem.
-Köszönöm ezt a csodálatos estét.-mondta már csak alig-alig.
-Szívesen és boldog 20. szülinapot szerelmem.,-puszilta meg fejemet és én elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide írhatok véleményt.