6.fejezet
Apa?
Edward mellettem szuszogott, de még el kellet neki mondanom pár dolgot Mirandáról.
-Edward tudod a félvérek mit Edward, és Miranda ők csak két dologban különböznek bennünk, az egyik, hogy mind a ketten ehetnek emberi ételt, és, hogy tudnak aludni, ezt tudtad?-kérdeztem
-Nem, de szerintem Carlisle kitalálná.,-és jobban magához húzott.
-Hazajöttek már a többiek?,-kérdeztem
-Igen.,-
-És mit csinálnak?-kérdeztem kíváncsian
-Kivel kezdjem?.,-
-Emmett.,-vágtam rá.
-Fogadott Jasperrel, hogy ha meglátnak ma minket csókolózni….
-Jasper, mire fogadott?-
-Arra, hogy nem.,-
-Jaj ne, én nem akarom, hogy Jasper beégjen, és mi a tétje?,-
-Nem érhetnek, a lányokhoz, két napig.,-
-Ohh hát ez nem is olyan rossz, bár Emmett szemszögélből, elég rossza, mert mint halottam hetente egy ágyat tesznek tönkre.,-mosolyogtam.
-Akkor mi legyen?-kérdezte
-Szerezünk, Jaspernek örömet, csak kibírjuk ezt az egy napot.,-
-Muszáj?,-bujt hozzám, és a szemivel kiskutyásan nézet.
-Kérlek, Jasper kedvérét, érzem még sokat kapok tőle vissza.,-
-Legyen, de még nem menjünk le rendben.?.,-mondta
-Edward Mirandának is el kell mondani.,-
-Rendben, értettem.,-
Nem volt kedvem otthagyni Edwardot, de volt egy pár fontos dolog amit el kell mondani a lányomnak.
-Mehetünk szerelmem?.,-kérdezte
-Igen.,-kezünket összekulcsoltuk, és így mentünk le a lépcsőn.
Emmett arca kajánul elvigyorodott, azt hitte nem tudunk a fogadásáról."Na öcsikém ezt bukta d", gondoltam magamban.
Edward arcára, egy féloldalas mosoly jelent meg, és ebből tudtam hallotta.
-Bella, Edward őrlünk, hogy újra együtt vagytok.,-mondta Carlisle.
Mirandára néztem aki Carlislét nézte, hogy mi a fent is beszél.
Majd rám nézet, tudtam nem kellett volna, Edward kezéből kirántottam az enyémet.
-Anya?,-kérdezte
-Magyarázd meg.,-követelte
-Miranda új le, és nyugodj meg, mindent elmondok.,-mondta Alice.
-Alice?,-kérdeztem most én értettlenül.
-Mi most megyünk.,-mondta Carlisle-Bella beszélhetnénk?,-kérdezte
-Persze, de mi lesz velük?,-kérdeztem
-Miután Alice befejezte visszajöhetsz, de beszélnem kell veled.,-
-Rendben.,-
Mi elmentünk Carlisle szobájába, ami legkevésbé sem változott mióta elmentem.
-Bella Alice látott ma valamit reggel, de ezt csak nekünk, mondta el, már mint Esmének és nekem, egy vámpír tart felénk.
-Mi?,-csak ennyit bírtam kinyögni.
-Ugyan az mint Mirandánál.,-
És akkor leesett, a fiam ide jön.
-Edward idejön.,-mondtam.
-A fiad?,-kérdezte Edward.
-Igen, mikor érkezik?-kérdeztem
-Órák kérdése, Alice nem látta pontosan, mint Mirandánál.,-
-Értem, Carlisle üljetek le mind a hárman, mert valami nem jót fogok most mondani.,-
Mindenki leült és én állva maradtam, és mondani kezdtem.
-Ha Edward idejön, akkor Hugh elmentem Victoriához, és engem nem talált ott. Követni fogja Edwardot, és eljönn ide, és vissza visz, erőszakkal vagy anélkül. Carlisle veszélyben vagytok, és ezt is én csináltam, tudtam, hogy ez lesz kellett nekem ide jönni, már csak azt sajnálom, hogy Victoria megmentett, és nem hagyott ott meghalni, mert akkor most nem lennétek bajban.,-
-Hányan vannak?-
-Nyolcvanan vannak összesen aki Hugh mellett áll és kitart mellette, életben halálban.,-
-Carlisle inkább visszamegy mint, hogy titeket bántson, mert én abba belehalok, ha titeket bántanának.,-
-Bella kicsim, nyugalom, minden rendben lesz, ne félj.,-mondta Esme, majd felállt és megölelt.
-Szíven mit fogunk tenni?,-kérdezte Esme férjétől.
-Hívjuk a farkasok.,-mondta
-Mi?.,.-csattantam fel Edwardal egyszerre.
-Nem tehetünk mást, sokan vannak, mi csak heten vagyunk.,-
-Nyolcan.,-mondtam
-Bella ezt az örültségét felejtsd el, nem akarom, hogy bajod essen, és még egyszer nem bírnám ki.,-
-Edward le kell győznöm, a gyerekeket majd Vicrotiához viszem ő majd vigyáz rá.,-
-Nem.,-mondta Edward
-De.,-
-Nem.,-
-Elég legyen.,-kiabálta Esme.
Életben egyszer sem hallottam még kiabálni, de most megtörtént.
-Edward Bella döntése mi a nem szólhatunk bele csak ti hárman.,-
-Edward meg kell ölnöm, kihasznált, és még bűntudata sincsen, meg kell bűnhődnie azért amit velem tett, és ezt csakis én tehetem meg. Bosszút kell állnom rajta.,-
Edwardra néztem majd közelebb mentem hozzá, és megfogtam két kezét.
-Szeretlek, de meg kell bosszulnom.,-
Majd enyhén bólintott, és ebből tudtam megengedte, hogy harcoljak.
-Rendben, akkor legyen Bella is velünk harcol.,-mondta Carlisle.
Szorosan öleltem Edwardot és nem akartam elengedni soha, soha, soha.
-Mi most elmegyünk az árvaházba, Miranada már várt téged Bella.
-Maradok.,-mondta, Esme arra gondolt, hogy velük megy.
-Rendben, egy-két óra múlva itthon leszünk, még Edward érkezése előtt.
-Anya tőled is hallanom kell.,-
-Rendben.,-mentünk ki, és ültünk le a kanapéra.
-Tudod, én úgy kerültem, hozzátok, a Black Lunához, hogy Victoria kimentet, de te azt nem tudod, miért ugrottam le a szikláról, most megtudod.,-
-Emlékszel elmeséltem, hogy, hogyan kerültem Forksba, de csak addig meséltem míg Angela bemutatta Edwardékat.
De azt nem tudtad, hogy én és Edward szerelemesek voltunk egymásba, rájöttem, hogy Edwardék vámpírok.
Ezt nem kellett volna megtudnom, mert egyszer elmentünk baseballozni, és jött három nomád vámpír, James a keresztanyád szerelme volt akit Edward megölt, mert engem meg akart ölni mivel akkor még ember voltam.
James megharapott, de Edward kiszívta mérget és már csak a helye maradt.
Aztán jött a születésnapom, ebben a házban töltöttem, és még most sem bánom, egy ajándékkal elvágtam az ujjam, és mivel Jasper, még nem szokott rá az állat vérre, meg akart támadni….
Nem sikerült neki, de ekkor jött a legrosszabb rész.
Edward szakított velem, mert azt állított veszélyes vagyok rá, és hogy, nem...szeret. Azt mondta, akkor fogom csak utoljára látni, és elköltöznek….
És úgy is lett elköltöztek. Rájöttem, hogy láthatom.
Ha veszélyes helyzetbe hozom magamat akkor láthatom, így jött az ötlet, hogy motorra ültem egy idegen férfival, majd megint egy motoros, és végül a sziklás. De ekkor Victoria megmentett, és így kerültem hozzátok. Victoria, James és Laurent is ott éltek egy darabig, és utána lett nomádok.
-Értem, és csak egy kérdésem lenne, de erre őszinte választ kérek, Edward még mindig szereted anyát?,-kérdezte Miranda.
-Mindig szeretem, és most is.,-mondta
-Tudom, hogy igaz, de nekem még fel kell fognom épp ésszel, hogy anyának, új társa van, de megpróbálom.,-
-Köszönöm.,-mondtam és felálltam megölelni a lányomat.
-Anya itt van Edward.,-mondta
-Tudom, itt ül.,-mondta mosolyogva
-Nem Edward a mi Edwardunk, Edy, a testvérem,-
-Ezt honnan tudod?,-kérdezte Edward
-Ikrek vagyunk, csak megérzem a testvéremet.,-
És hallottuk, hogy valaki kopog valaki az ajtón.
Edward odarohant, és kinyitotta, majd meglátta a fiam.
-Apa?,-csak ennyit kérdezte Edy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide írhatok véleményt.