A vásárlás
Ahogy eljött a reggel, úgy jöttek le a gyerek is.
Először Miranda és Alex, aztán Edward és Nicole.
Én a kanapén ültem és néztem az értelmetlen tv-t, Edward és Erica elmentek vadászni, amit eléggé jó szemmel néztem.
-Szia anya.,-mondta Miranda
-Jó reggelt Bella.,-mondta Alex
-Alex te itt?.,-
-Igen eljöttem megnézni Mirandát.
Jaj és Aro azt üzeni, hogy mintha érezte volna, hogy te itt maradsz.
-A jó öreg Aro.,-mondtam mosolyogva.
-Itt van Nicole is?.,-kérdeztem.
-Igen.,-mondta Edward.
Felnéztem a lépcsőre, és megláttam őket.
-Jó reggelt Bella.,-köszönt Nicole.
-Jó reggelt anya.,-adott egy puszit arcomra.
-Apa, hol van?,-kérdezte Miranda
-Elment vadászni a feleségével.,-mondtam
-Anya.,-szólt rám lányom.
-Jól van, én meg sem szólaltam.,-
-Anya te mit veszel apának karácsonyra?,-kérdezte Miranda.
-Azt hiszem, hogy egy új zongorát.,-mondtam.
És igaz ami igaz, ami most van az már régi eléggé.
Vannak napok amikor azt hiszem Edward leül zongorázni, és miközben lenyomja a billentyűket összedől a zongora, ezért hát veszek neki egy újat.
-Az jó ötlet, és ki fogja elhozni, mert nagyapa dolgozik, a lányok nem hiszem….,-és mire kimondta volna a két nevet addigra ott termet a két ifjú.
-Majd mi.,-állt elénk Emmet, és Jasper.
-Figyeljetek, én csak két okból segítek, egy mert Emmett belerángatott, és kettő, mert Bellának szüksége van rám.,-de Emmett oldalba bökte.,-bocsi, ránk.
-Értem.,-mondtam
-Mikor megyünk?,-kérdezte Emmett izgatottan.
-Fogadtál igaz?,-kérdeztem nem meglepetten.
-Nem.,-mondta, de közben pedig mosolyra húzta száját.
-Rosalie megfog ölni szó szerint.,-
-Neked arra ne fájjon a helyes kis buksid.,-fogta meg az arcom, és belemondta a szemembe.
-Köszönöm a bókot bátyus, de nem fogom elintézni, hogy ne öljön meg.,-mondtam pimaszul.
-Pedig én még reménykedtem, hogy ebben a rossz világban még létezik jóság.,-,kezét homlokára tette, és arcára szomorúság ült ki, mi meg csak nevetünk.
-Hát bácsikám nem vagy valami jó színész, még anya is jobban játssza.,-mondta Miranda
-Köszönöm.,-mondtam.
-Hát sokat nem készültem rá.,-
-Az látszik.,-mondta Jasper.
-Most komolyan mikor megyünk?,-kérdezte Emmett.
-Már most is mehetünk.,-mondtam
-Ti is jöttök vagy maradtok?,-kérdeztem őket.
-Mi inkább maradunk.,-mondta Edward.
-Ez az.,-örvendezett Emmett.
-Akkor mi megyünk is. Sziasztok.,-köszöntem, felvettem a kabátom, és a ridikülömet.
-Ki vezet?,-kérdeztem
-Majd én.,-mondta Jasper.
-Emmett hagyd abba.,-szólt rá.
-Jól van na.,-
-Hová megyünk?,-kérdezte Jasper.
-Jaksonvillei pláza.,-
-Oké.,-
Egy óra utazás után megérkeztünk a plázába.
Felmentünk a negyedik emeletre, és megkerestük a hangszerboltot.
Bementünk, és az eladó nő már a segítségünkre siettet.
-Jó napot miben segíthetek?,-kérdezte
-Egy zongorát szeretnénk vásárolni.,-
-Milyen színű?.,-
-Sötét ében fa.,-
-Hü hogy tudod.,-vigyorgott Emmett.
Elindultunk az eladó mögött, és megmutatta nekünk a legszebb ébenfából készült zongorát.
-Ez lenne az.,-állt meg a zongora mellett.
Megnéztem, és gyönyörű volt.
Reméltem Edward annyira fogja ezt szeretni mint a másikat.
-Mennyi lesz?.,-kérdeztem
-7000$.,-nem lepődtem meg, mert hát a zongora mégis csak zongora
-A szállítást?.,-
-Igen, azt szeretném kérni, hogy ha megoldható 23.-án el tudnánk-e hozni, mert ez ajándék lenne a férjemnek.,-mondtam.
A fiuk gondolom nem értették miért mondtam, de így megmondva én sem tudom csak úgy mondtam.
Kifizettem, és mentünk is.
-Férjemnek mi Bella?,-kérdezte Emmett kacagva.
-Most mit mondjak csak úgy jött.,-
-Gondoltam, pedig nem is vagyok gondolatolvasó.,-nevetett Jasper.
-Alicenek nem kéne ajándék?,-kérdeztem
-Bella bevallom fogalmam sincs, mert úgyis látja mit veszek neki.,-
-O-o bocsi.,-
-Akkor mindjárt kitalálunk valamit.,-mondtam.
-Van egy ötletem, de szerintem úgyis látni fogja. Vegyél neki, egy üdülési utalványt, és menjetek el telel egy szigetre. Na?,-kérdeztem
-Ez egy jó ötlet, csak nem tudom titokba tartani.,-
-Dehogyis nem, vegyél neki egy ékszert, és akkor azt hiszi, hogy te azt veszed neki. Na?,-
-Hugi te egy isten vagy.,-ölelt meg Jasper.
-Gondoltam, de ne annyira szorosan.,-mondtam.
-Jaj bocsánat.,-
-Jasper, te Roaslienak mit veszel?,-kérdeztem
-Hát egy új ágyat akartam venni, de arról inkább leszálltam, mert az minden héten legalább kétszer veszünk, szóval lehet egy smink asztalt, egy új gardróbot, új ruhákkal.,-
-Jó ötlet, de hiányzik a kocsi az ékszer.,-mondtam
-Ja tényleg.,-
-Még jó, hogy van velünk egy nő is nem Jasper?,-kérdezte viccesen Emmett.
-De.,-
-Akkor én most megyek, megveszem a jegyeket, ti pedig amit mondtam rendben?,-kérdeztem
-Oké.,-
-Sziasztok a kocsinál találkozunk.,-mondtam
-Szia.,-
Én elmentem megvettem a jegyeket, és valaki hátulról megszólított.
-Bella te mit keresel itt?,-kérdezte egy ismerős hang.
-Inkább én kérdezhetném Edward.,-
-Hol vannak a fiuk?,-
-Ajándékot vesznek.,-
-És téged egyedül hagytak?,-
-Edward nem kell engem félteni.,-mondtam, de éles nyilallás vágott hasba, mintha valaki tűvel szurkálna belülről a hasamat.
Edward elkapott, és ölébe vett.
-Bella mi a baj?,-kérdezte
-A hasam fáj, de nagyon.,-nyögtem ki.
-Hazaviszlek és Carlisle majd meggyógyít.,-
(Edward szemszöge)
Futottam olyan gyorsan amilyen gyorsan csak tudtam.
Nem kocsival indultam, és nem érdekelt, hogy valaki meglát.
-Carlisle mi a baja?,-kérdezte
-Ahogy nő a baba, Bellának több fájdalmai lesznek, lehet előbb fog megszületni mint vártuk.,-
-Mi?.,-
-Fiam figyelj, Bellának már csak hetei vannak.,-kezdetem ideges lenni.
-Ugye nem bántja a baba Bellát?,-
-Egy kicsit.,-
-Mi az, hogy egy kicsit?,-
-Bella nem fog meghalni, ha megszületik a baba, de a legrosszabb ami történhet az, hogy a baba hal meg.,-
-Nem apa, az nem lehet, őt nem engedem, ne láttam Mirandát, és Edwardot felnőni, őt látni fogom.,-
-Értem.,-
-Igérd meg, hogy mindent megteszel ha….,-nem akarta befejezni.
-Igérem.,-
Visszaültem a kanapéra fejemet kezembe temettem, és vártam.
Tudtam, hogy mit zúdítottam apára, de Bella és a kicsi a mindenem, nem engedem, hogy bármi bajuk essen.
Soha!.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide írhatok véleményt.